A törzskönyvi nevem Patakparti-Király Bájos, de a gazdik csak Niké-nek hívnak. Én vagyok az Afamar Német Dog Kennel kennelalapító szukája. Már négy és fél hónapos voltam amikor a gazdikhoz kerültem egy 7. emeleti lakásba. Az étkezőt vettem a birtokomba, és azon kívül, hogy a gyerekek néhány szertehagyott játékát elloptam és felaprítottam, nem romboltam lakást, nem téptem le függönyt, sőt még a csetreszeket sem csóváltam le a farkammal.

Azért egy rossz szokásom maradt - legalábbis a gazdiknak nem nagyon tetszik - az asztalról való lopkodásról soha nem tudtam leszokni…

A jellememről annyit, hogy nálam bújósabb szuka kutya valószínűleg nem is létezik. Imádom amikor a gazdi ölében fekhetek. Bármit megteszek egy kis simogatásért, és ha véletlenül kint felejtenek este az udvaron, akkor nagyon hangosan tudok hisztizni az ajtóban. Gazdijaim előszeretettel használnak babysitternek, Ákos, a család legfiatalabb tagja sokat kapaszkodott belém mire egyedül is megtanult járni. Ezek mellett persze bőszen védem a saját területünket, idegeneknek velem és barátaimmal kell megküzdeniük, hogy bejussanak a házba ahol most lakunk!

A kiállításokat annyira nem szeretem, túl nagy ott nekem a nyüzsgés. Nem is nagyon szoktam kerten kívül mutogatni magam. Ezért a gazdi meg is ígérte, hogy mostantól már csak egy pár kiállításra visz engem, mert jó kutya voltam, és Champion lettem.

Tenyésztőimet (Patakparti-Király Kennel) a mai napig megismerem, és kitörő örömmel fogadom, még akkor is, ha a kiállítás forgatagában találkozunk.