Új családtag érkezése

2017.02.01

Egy új kutya, legyen ő kölyök vagy felnőtt, új tagja a családnak. Nem lehet mindenre kiterjedő szabályt alkotni, hogyan kezdjünk hozzá az együtt éléshez. Mint mi, emberek, úgy a kutyák is különböző egyéni­ségek, karakterek. Az sem mindegy, milyen múlttal rendelkezik az új családtag (pl: gondoskodó tenyésztőtől vagy menhelyről fogadjuk be), mennyi idős (elválasztás utáni kölyök vagy kifejlett egyed), milyen ivarú (kan vagy szuka) és sorolhatnánk még, "hány félék" a kutyák! Azonban vannak bizonyos aranyszabályok, melyeket mindig érdemes szem előtt tartanunk. És így nagyon sokat tehetünk azért, hogy új családtagunk mi­nél rövidebb idő alatt és minél zökkenőmentesebben alkalmazkodhasson új környezetéhez.

Egyik alapvető dolog, mely segítségünkre lehet az első napokban: a rendszeresség és a mindennapi rutin. Mindig ugyanabban az időben ad­juk neki a reggelit és vacsorát, ugyanabban az időben sétáljunk, játszunk vele, és számára is meg kell, hogy legyen a pihenés ideje.

Nagyon fontos, hogy nem szabad sajnálnunk, és szánalomból elkényez­tetni őt! Bármilyen fájdalmas volt a kölyök elválása az anyjától és testvé­reitől, vagy ha menhelyről fogadtuk örökbe új kedvencünket és tudjuk, milyen nehéz sora volt, most már jó helyen van! Biztonságban fogja magát érezni, ha kedvesen, gyengéden, de ugyanakkor határozottan irá­nyítjuk, megmutatjuk neki, mit szabad és mit nem lehet! Nagyon fontos, hogy már az első nap se engedjük meg neki, amit későbbiekben nem tűrünk tőle. Egy kifejlett dog eléri a 70-80 kilogrammot is. Ha nem akar­juk, hogy későbbiekben egy ekkora ebbel osztozzunk ágyunkon, akkor már az első estén is tessékeljük le magunk mellől. Később már sokkal nehezebb lesz!

A család több tagja is szeretne megismerkedni új kedvencünkkel. Azon­ban csak szépen, sorjában! Ne rohanja le egyszerre minden gyerek és felnőtt az amúgy is zaklatott jövevényt. A gyerekeket intsük nyugalomra, ne gyömöszöljék, szépen finoman szabad csak közeledni. A legjobb len­ne megvárni, míg a kutya magától megy oda ismerkedni mindenkihez. Persze megint csak eltérőek a szabályok egy kölyök és egy felnőtt ku­tyával szemben is, de abban mindenképp megegyezhetünk, hogy az első órák stressz helyzetet teremtenek kutyánknál, legyünk türelmesek vele szemben, hagyjunk elegendő időt az ismerkedésre.

És az örök kérdés: kertben vagy lakásban? Ha dogról beszélünk, azt kell mondjam, mindegy, csak a gazda közelében lehessen. A dog rendkívül gazdaközpontú. Ha az alapvető igényeit kielégítjük, naponta rendszere­sen mozgatjuk, akkor gond nélkül tartható lakásban is.

Természetesen ebben az esetben is szüksége van dogunknak a rend­szeres sétához. Ez mind a megfelelő fizikai fejlődéséhez, mind a szoci­alizációhoz szükséges. Nem utolsó sorban pedig azt szoktam mondani, hogy egy séta kutyánknak olyan, mint mikor mi újságot olvasunk. Ő is információkat gyűjt. Új és már ismert szagokkal találkozik, eseményekről informálódik.

Mindkét esetben megfelelő helyről kell gondoskodnunk dogunk részére. A lakás egy nyugodt pontján helyezzünk el részére fekvőhelyet. A dognál gyakran előfordul a felfekvés, mely nehezen gyógyul. Ezt megelőzendő, ideális egy puha takarót, matracot vagy saját ágyat kinevezni fekhelyé­ül.

Ha kertben tartjuk dogunkat, úgy gondoskodnunk kell megfelelő mére­tű házról. Ez akkora legyen, hogy kényelmesen elférjen benne, de ne legyen túl nagy, mert úgy a téli nagy hidegben nem tudja kellőképpen felfűteni testével. Fokozhatjuk a komfortot fűthető házzal, például vil­lanyradiátorral is.

Tehetünk a házába szalmát, melegít, meggátolja a felfekvés kialakulását, és nem utolsó sorban a kutyák nagyon szeretik. Vigyázat, lehet benne bolha, ezért a megfelelő szerrel kezeljük, mielőtt a kedvencünket been­gednénk a házba.

Az ideális méretű kutyaház a kifejlett kutya méreténél körülbelül kétszer szélesebbnek kell lennie. A házat huzatmentes helyre tegyük, ugyanak­kor az is fontos szempont, hogy a házból szemmel tarthassa kutyánk a bejáratokat.

Számtalan kérdés merülhet még fel az első együtt töltött napokkal kapcsolatban. Mint említettük, a kutyák sem egyformák, a helyzetek, körülmények is különbözőek, így csak általánosságban egy-két alapve­tő kérdés megoldásához próbáltunk segítséget nyújtani. Bízom benne, hogy sikerült. 

Berenczei Barbara